Kollégiumi buliból tört a nemzetközi piacra a magyar vállalkozás

Kollégiumi buliból tört a nemzetközi piacra a magyar vállalkozás

Nonstop 24 órás egyetemi fénymásolási szolgáltatással indult a ma már 550 fős, 15 milliárd forgalmú szektorukban meghatározó partnereknek, közigazgatási, valamint pénzügyi szereplőknek dolgozó szoftverfejlesztő Tigra Kft. Napjainkig is a felsőoktatási kapcsolatok, a „kreatív zsenik”, a több mint 300 programozó és 120 rendszergazda alkotta szakmai bázis jelentik a vállalkozás hajtóerejét.

A cikk a 2021-es BÉT50 kiadványban jelent meg. A kiadvány médiatámogatója a Portfolio.

Az első ötlet a fénymásolás volt, amelyre a kilencvenes évek viszonyai között a diákoknak hatalmas igényük mutatkozott. „Az ELTE legnagyobb kollégiumában laktam, a saját kollégiumi szobámban működtettem az első fénymásolót. Ezt követte a Műegyetem, ahová 12 ezer diák járt, őket szintén mi szolgáltuk ki fénymásolással” – emlékezik a romantikus kezdetekre Vertán György, a cég alapító ügyvezetője. A kollégiumi szobából 1996-ban indult Tigra Kft. minden ízében egyetemi vállalkozásként lépett a piacra, afféle kelet-európai startupként a rendszerváltás utáni átalakulás forgatagában. A fénymásolás-igények kiszolgálását a számítógép értékesítés követte, majd az első programozási feladatokat a tehetséges évfolyamtársaknak adta ki Vertán, aki máig irányítja a vállalkozást.

A FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOKRA IDŐBEN REAGÁLÓ TIGRA 1996-BAN NYITOTTA ELSŐ MÁSOLÓSZALONJÁT: A LEGNAGYOBBNAK ÉS LEGOLCSÓBBNAK SZÁMÍTÓ, NONSTOP NYITVA TARTÓ FŐVÁROSI HELY A BME-N VOLT.

„Egyetemistaként könnyen szót tudtam érteni az egyetemi önkormányzati vezetőkkel, és mivel messze a legolcsóbb árakat ajánlottuk, pár éven belül további 10 egyetemmel szerződtünk le monopol helyzetbe kerülve az egyetemi fénymásolás piacán. A több 10 ezer egyetemista törzsvásárlónknak jelentős informatikai igényei is voltak, kézenfekvő volt a következő lépés, a számítógép-értékesítés.”

1998-at írtunk, amikor elindult a Tigra szoftverfejlesztő tevékenysége: a még mindig nagyon fiatalnak számító vállalkozás első ügyfele egy Psion nevű nemzetközi cég volt, amely kézi számítógépeket, a mai okostelefonok elődjét fejlesztette. Ők rögtön három fejlesztést is megrendeltek: ebből egyik a Molnak készült.

Az egyetemi gyökerek és a felsőoktatási kapcsolatok mindig is meghatározták a Tigra tevékenységét, számos jó lehetőséget jelentve a cégnek.

1999-ben már több évfolyamtársam a Nokiának dolgozott Finnországban. E kapcsolatok révén sikerült munkát hozni a finn óriástól Magyarországra.

A Nokia komoly partnernek számított a Tigra életében: a finn techcég rengeteg megrendelést adott, a presztízsnövekedéssel pedig sok tehetséges munkavállalót sikerült a Tigrához csábítani. Ez az együttműködés 2002-ig tartott, amikor a közös munka hirtelen megszakadt. „A Nokiánál úgy döntöttek, hogy minden kiszervezést indiai vállalkozóknak fognak adni, és az európai alvállalkozóval szerződést bontottak.”

Az időközben lendületbe jött Tigra túlélte a nagy megrendelő elvesztését. A 2000-es évek elején a cég alakította ki a Budapest Bank lakossági hitelbíráló rendszerét, amelyet a pénzintézet azóta is használ. Az utóbbi években pedig egyre nagyobb hangsúllyal jelennek meg a Tigra munkái között a biztosítási szektorból kapott megbízások.

Tigra adatok

2000-ben felhagyott a számítógépek kiskereskedelmi értékesítésével, onnantól csak cégeknek szállított komplex informatikai rendszereket. Ezekben az években a Tigra már nagyon komoly vállalatoknak dolgozott, így ügyféllé vált az Erste Bank, a Deutsche Telekom, az Allianz és a T-Systems is. Számos nagy gyártóval sikerült stratégiai szövetséget kötni, ezek közül a HP és az Oracle termékekkel érték el a legtöbb sikert.

MÁRA A KOLESZOS STARTUP VÁLLALKOZÁS CÉGCSOPORTTÁ NŐTT, AMELY TÖBB MINT 550 EMBERNEK AD MUNKÁT.

„300 saját programozóval és 120 rendszergazdával dolgozunk, valamint 100 szakértővel, akik banki, biztosítói vagy közigazgatási területen rendelkeznek pótolhatatlan tudással.” Ezek a szakértők tudják azt a pluszt nyújtani, ami Vertán szerint a piaci versenyben a különbséget jelenti a Tigra és más cégek között.

„A programozás mellett ugyanis nagyon fontosnak tartjuk, hogy az adott ügyfél üzleti tudása fejben is megjelenjen nálunk.” Ennek érdekében a cég nagy hangsúlyt fordít arra, hogy a közigazgatási vagy éppen banki, biztosítói megrendelők igényeit értse, és ennek megfelelően tudja azokat kiszolgálni. Ez egyértelmű üzleti előnyöket is jelent.

Például a közigazgatásnak teljesen más a logikája, gondolkodásmódja, mint egy banknak vagy biztosítónak.

Ennek elsajátítása hosszú tanulási folyamat, az egyik legfontosabb része az volt, hogy felvettünk olyan kollégákat, akik dolgoztak akár 10-20 évet a másik oldalon, jól ismerik az állam igényeit, tudják, hogy lehet informatikai rendszerekkel megtámogatni akár egy teljes ágazati reformot. Büszke vagyok a szociális ágazatban bevezetett rendszereinkre, az Országos Mentőszolgálat számára készített mentésirányítási rendszerünkre és az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerre. Jelenlegi egyik legnagyobb munkánk az E-ing, a teljes földhivatali rendszer újraírása, aminek a bevezetésével az utóbbi évek legkomolyabb közigazgatási reformja valósul meg. Hasonló jelentőségű a KSZDR, a közigazgatás és annak háttérintézményei központi HR rendszerének bevezetése.

Nagyon fontos számunkra több biztosítónál végzett munkánk, köztük az Allianz Biztosító által használt Opus biztosítási core rendszer és a hozzá kapcsolódó rendszerek fejlesztése

– tette hozzá az ügyvezető.

A cég hosszabb távon további terjeszkedésben érdekelt. A nagy európai és amerikai ügyfelek megszerzésében van bőven tartalék, a Tigra ezeken a területeken sok tapasztalattal és referenciával rendelkezik.

 

forrás: Portfolio